Köszöntöm az Olvasót! Már jó ideje, hogy a PMSZ elnöke figyelmembe ajánlotta Zachary Wong: Nyolc nélkülözhetetlen humán készség a projektmenedzsmentben című művét[1][2]. A szerző neve ismeretlen volt számomra, a könyv címe meglepő. Isten malmai nálam is lassan őrölnek, hanem a nyári szünetben csak a kezembe vettem a könyvet és bár nem jutottam el az alapos áttanulmányozásáig, így is előzetes várakozásaimat meghaladó mértékben találtam benne érdekes gondolatokat.

Szakmai közhely, hogy az ún. „puha készségek” (soft skills) birtoklása mennyire fontos egy projektmenedzser számára, azonban e fogalom meghatározása, értelmezése nem is annyira nyilvánvaló és nem is egyértelmű. Az egyszerűbb út az, ha valaki e fogalmat szembe állítja az ún. „kemény készségekkel” (hard skills), ami alatt egy adott szakma (munkakör) eredményes műveléséhez szükséges specifikus, tanulással elsajátítható készségek értendők. Ilyen „kemény készség” a projektmenedzsmentben a kritikus út módszer használata. Ennek ellentéte lenne a „puha készség”, azaz a szakmai tudáson túli (attól független) készségek együttese, úgymint problémamegoldó képesség, asszertivitás, kommunikációs készség, szervezőképesség és hasonlók (a tanulhatóságot tegyük félre, mert annak feszegetése túl messze vinne).

Az ellentéttel történő meghatározásnak a bökkenője a „hasonló” szó, ugyanis a másik meghatározási módja a fogalomnak az lenne, ha tételesen felsorolnánk azokat a készségeket, melyeket „puhának” minősítünk. Vannak erre kísérletek, hanem a lista nem egyértelmű, lásd néhány magyar példát[3][4][5]. Az eltérő hitelességű források összevetésére itt és most nem vállalkozom, viszont az állítható, hogy a meghatározásokban felsorolt készségek egy része kifejezetten interperszonális, társas, például csapatmunkában együttműködés és kommunikáció képessége; míg mások egyéniek, személyesek, mint például a kreativitás és az érzelmi intelligencia. Visszatérve a könyvre, annak a címében szereplő humán készségek kifejezés (people skills) az előző bekezdés szerint a puha készségek részfogalma.

A szerző könyvét a projekt csapatvezetőknek (project team leaders) írta. A meghatározása szerint a „humán készség az képesség (ability), ami lehetővé teszi, hogy olyan módon tud valaki másokkal egyéni, csoportos vagy szervezeti szinten együtt dolgozni, megérteni őket, kommunikálni velük, hogy az kielégíti az érintettek elvárásait, magas szintű munkavállalói teljesítményt ad és sikeressé teszi a csapatot”, jó kacifántos mondat. Az angol eredeti meghatározás így szól: „In this book people skills are defined as the ability to understand, facilitate, communicate, and work with people on an individual, team and organizational level to meet stakeholder expectations, motivate high employee performance, and achieve team success”, ezt sem könnyű megemészteni, hát még aprópénzre váltani.

A mű a gyakorlatban ismételten előforduló, problémás helyzetek kezelésére ad gyakorlati tanácsokat. A közzétett javaslatok többsége nem projekt-specifikus. Wong egyébként nem az általa tárgyalt humán készségek neveit, hanem egyes problémás helyzetek megnevezését adja a könyve egyes fejezeteinek címéül (lásd később), és ez némi homlokráncolást válthat ki a magamfajta szőrszálhasogatóktól. Egy problémás helyzet kezeléséhez elvben akár több humán készség is szükséges lehet, a szerző ebben az értelemben nem pontosan azt adja, amit ígér a címe.

A könyvben annyira sok és összetett téma és javaslat szerepel, hogy egy ilyen recenzióban azok felületes ismertetésére is képtelenség lenne vállalkozni. Étvágygerjesztőnek eredetiben skribálom ide a könyv fejezetének címeit (a fordítás helyenként félrevezető):

1.      How to diagnose and correct people problem: the wedge

2.      How to be tough on people problems without being tough to people: the three hats

3.      How to build highly successful teams: the loop

4.      How to boost people’s attitudes, happiness, and performance: the ice cream cone

5.      How to turn around difficult people and underperformance: roll the ball forward

6.      How to motivate the right team behaviors: the ABC boxes

7.      How to succeed when faced with change, problems, and new challenges: the black box effect

8.      How to gain favor and influence with your boss: be more visible

Az első fejezet olvasásakor még meglehetősen rossz benyomásaim voltak annak száraz és akadémikus stílusa miatt, hanem a második fejezettől szerencsére ez megváltozott. Innen kezdve ugyanis a szerző fejezetenként fiktív, de életszerű mini-esettanulmányokkal illusztrálja és indokolja a javaslatait. Ezekben pedig bőven vannak meglepetések és csattanók, elgondolkodtató helyzetek.

A szerző minden fejezetben az ott javasoltak megjegyezhetősége érdekében hívószavakat, hasonlatokat dob be; ilyen például az első fejezetben a szervezeti piramismodell helyett javasolt ékmodell (wedge model) használata, vagy a hatodik fejezetben a helyes csoportmagatartás ösztönzésénél használható ABC-doboz modell. A mű ebben az értelemben didaktikus; a fejezetek egy-egy fogalmi sablonra, vagy hasonlatra épülnek rá, például a „három sapka” (three hats) hasonlat a különböző szerepek tudatos betöltéséhez (lásd még De Bono „kalapjait”[6] is), vagy itt van a nekem eleddig ismeretlen „fagylalttölcsér” (ice cream cone) modell használata (nekem kicsit bugyuta). Minden fejezetet praktikus összegzés („memóriakártya”) zár a javaslatok felsorolásával, szükség szerint betűszavakkal kisegítve a memorizálásban az olvasót (ilyen például a KJÉCS, Küldetés-Jövőkép-Értékek-Célok-Stratégiák).

A könyvet fordító Tóth Katalin gondos munkát végzett, bár a magyar szakterminológiától helyenként zavaró módon elrugaszkodik (például a stakeholder fordítása a tulajdonos lett). Jó példa viszont, amikor az eredeti betűszavakat (ebben az esetben Antecedent, Behaviour, Consequence hármast) azonos formájúra hozta (Alapvetés, Bemutatott viselkedés és Cselekedet következménye), bár egy kis erőltetés azért kellett. Ezzel együtt is inkább az eredeti angol nyelvű könyv forgatását ajánlom az Olvasónak, mert az efféle fordulatok, mint pl. „teremtsünk megfelelő alapot az emberek magatartása számára”, vagy „ahhoz, hogy sikeres csoportprojektet vezethessünk” nekem nehezen értelmezhetők voltak. A fordító mentségére szolgáljon, hogy az eredeti könyvben szereplő eredeti „establish the right basis for the people’s behaviors”, illetve „to run a successful team project” mondatok ugyancsak meglehetősen nehezen értelmezhetőek. Az első mondat tartalmát csak körülírni lehet, a második pedig eltér a szakirodalmi szóhasználattól, hiszen ott inkább szervezeti /organizational/ projektekről szokás szólni. A könyv megértése és értelmezése nem könnyű feladat angolul se.

A tudományos igényességet kedvelők kifogásolhatják, hogy Wong javaslatai egyetlen üdvözítő utat sugallanak, a tárgyalásmód leegyszerűsítő (nem vizsgálja a javaslatok összefüggéseit), a felhasznált források nincsenek rigorózusan felsorolva, esetleges ellenvélemények nem jelennek meg. Wong (a hátlap tanulsága szerint) rendelkezik ugyan PhD fokozattal, de azt környezeti ártalmakból (toxikológiából) és gyógyszertanból (farmakológiából) szerezte és nem szervezet- vagy munkapszichológiából és nem is szervezetszociológiából. Évtizedes projekttapasztalatokkal bíró, de az elmélet szempontjából hályogkovács szerzővel állunk tehát szemben. Azok, akik kézzel fogható és jónak tűnő tanácsokat keresnek a projekttagokkal kapcsolatos, gyakori előforduló problémás helyzetek kezelésére, azért nem fognak csalódni, de azt se felejtsék el, hogy nincs királyi út ebben az esetben sem: a tapasztalatokat nem helyettesíti egy könyv olvasása.

Összességében a fenti fanyalgás mellett is jó szívvel ajánlom a könyvet az igényes Olvasó figyelmébe, azzal a kiegészítéssel, hogy az angol eredeti forgatása több haszonnal (megértéssel) járhat. A mű nyolc fejezete (témája) annyira mély és gazdag kérdéseket jár körül, hogy az is megfordult a fejemben, hogy közülük egy-kettővel külön is érdemes lenne foglalkozni egy mustrában.

Klimkó Gábor

[1] Wong, Z. (2019) Nyolc nélkülözhetetlen humán készség a projektmenedzsmentben - Hogyan oldjuk meg csoportvezetőként a leggyakoribb humánerő-problémákat? ford. Tóth Katalin. Pallas Athéné Könyvkiadó Kft.

[2]  Wong, Z. (2018). The Eight Essential People Skills for Project Management: Solving the Most Common People Problems for Team Leaders. Berrett-Koehler Publishers.

[3] lásd https://jelentese.hu/idegen-szavak-szotara/soft-skill

[4] lásd https://www.hrportal.hu/hr/reszletesen-a-sokat-emlegetett-soft-skill-ek-vilagarol-(i)-20061025.html

[5] lásd https://www.kellyservices.hu/blog/2021/07/mik-azok-a-soft-skillek-es-hogyan-lehet-elsajatitani-azokat

[6] De Bono, E. (2007) A hat gondolkodó kalap - A párhuzamos gondolkodás szakaszai. Manager Könyvkiadó

*Fotó: Tom Hermans on Unsplash